Óvodánk története

Isten iránti hálával indítottuk az óvodát 1997. szeptember 15-én sok tervezgetés és imádkozás eredményeként. Kezdetben tizennégy gyermekkel indult az egyetlen csoport. A kezdeti élmény igazolta és bátorította az óvoda megálmodóit: első nap reggel nyolc órakor 14 egymás számára ismeretlen kisgyermek találkozott egy idegen helyen és idegen óvónők társaságában, majd délben, amikor a szülők utánuk jöttek, nem akartak hazamenni. Akkor még Lészainé dr. Csernátoni Emőke és Chris Van Zanen óvónők fogadták a csemetéket.

Jézusnak a Máté evangéliuma 28,19–20-ban olvasható parancsa arra utasít, hogy „menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek”. A tanítványok közé tartoznak a kisgyermekek is. A kolozsvári gyermekek meg vannak keresztelve, de nagyon kevés szülő ér rá, vagy tud megfelelően foglalkozni a jézusi parancsnak való engedelmességgel. Ennek ellenére sok szülő hajlandó református óvodába íratni gyermekét, hogy ott (is) halljon az őt szerető Jézusról.

Megalakult a Csemete református magyar-angol óvoda, mely az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozott tíz éven keresztül. 2007-től alapítványi óvodaként működik. Első évben egy amerikai református lelkipásztor-tanár házában indult az óvoda, és ezalatt nekifogtunk régi, szüleinktől örökölt házunk rendbetételéhez, hogy otthonra találjanak a csemeték. Egy év alatt újraépítettük a ház első felét és nagy ablakokat vágattunk, hogy elég fény legyen a gyermekek számára. A munka dandárját feleségem végezte, aki négy gyermekünk nevelése mellett az építkezés irányításával is foglalkozott, mert külföldön tartózkodtam doktori értekezésem megírása végett.

Egy év alatt elkészült az új épület, és 1998 őszén a gyermekek már a Párizs utca 13. szám alatt folytathatták a játékot, a tanulást és az imádkozást. Lassan beszereztük a berendezési tárgyakat, a veteményes kertünket pedig átalakítottuk jól felszerelt játszótérré. Mindig az az elv vezérelt, hogy a gyermekek a legjobbat érdemlik meg, nekik a legjobb körülményeket kell biztosítani.

Mi sok mindent nélkülöztünk a múlt rendszerben, de Isten kegyelméből ma már más időket élünk, ezért teljesen más körülményeket is biztosíthatunk a gyermekek számára.